Veszprémi Terepakadályfutó Sportegyesület

Székhely: 8200 Veszprém, Baláca utca 5290/216

Adószám: 19411312-1-19, Nyilvántartási szám: 19-02-0004232,

Képviseli: dr. Papp Norbert József

1. A számviteli politika célja

A számviteli politika célja, hogy meghatározza az Egyesület számviteli rendszerének működését,  biztosítsa a megbízható és valós képet nyújtó beszámoló elkészítését, valamint megfeleljen a hatályos jogszabályi előírásoknak, különösen a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseinek. A számviteli politika - a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési előírásokra épülve - a számviteli törvény előírásainak végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely az egyesület adottságának leginkább megfelelő rendszer kialakítását alapozza

meg.

2. A szervezet bemutatása

Név: Veszprémi Terepakadályfutó Sportegyesület

Adószám: 19411312-1-19

Székhely: 8200 Veszprém, Baláca utca 5290/216

Jogállás: egyesület (civil szervezet)

Fő tevékenység: sporttevékenység

3. A számviteli rendszer alapelvei

Az Egyesület a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott alapelvek szerint vezeti könyveit, különösen:

A vállalkozás folytatásának elve

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

A teljesség elve

A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

A valódiság elve

A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

A világosság elve

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

A következetesség elve

A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

A folytonosság elve

Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

Az összemérés elve

Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Az óvatosság elve

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

A bruttó elszámolás elve

A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el.

Az egyedi értékelés elve

Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

Az időbeli elhatárolás elve

Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve

A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

A lényegesség elve

Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az észszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.

A költség-haszon összevetésének elve

A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

4. A könyvvezetés módja

A könyvvezetés és a beszámolókészítés során alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standardokat. /Sztv 6 § (4)/

A civil szervezetnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. /Ectv 27. § (1)/

Az egyéb szervezetnek a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt, közcélú adományt és azok felhasználását, amennyiben azt jogszabály előírja, továbbá, ha az adományról a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetve a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki. /Rendelet 9 § (10)/

Az Egyesület:

- kettős könyvvitelt vezet,

- könyveit magyar nyelven és forintban (HUF) vezeti,

- a könyvelés folyamatosan, időrendben történik.

4.1. A könyvvezetést végzi:

Fair Play Könyvelő Kft. Adószám: 12446825-2-19

4.2. A főkönyvi könyveléshez, az analitikus nyilvántartások vezetéséhez és az ezekhez kapcsolódó egyéb adatfeldolgozásokhoz alkalmazott szoftverek

-Netaccounting könyvelő program,

-Quick számlakezelő szoftver.

5. Beszámolási kötelezettség

A szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni. /Sztv 4. § (1)/

A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. /Rendelet 7. § (3)/

5.1. Az Egyesület:

- egyszerűsített éves beszámolót készít.

5.2. A beszámoló részei:

- mérleg,

- eredménykimutatás,

- közhasznúsági melléklet,

- kiegészítő melléklet.

5.3. A beszámoló fordulónapja: december 31.

A beszámoló elkészítésének határideje: a tárgyévet követő év május 31.

5.4. A beszámoló pénzneme: Forint

6. Könyvvizsgálat, letétbe helyezés és közzététel

6.1. Könyvvizsgálat

Egyesületünknek nincs könyvvizsgálati kötelezettsége, azt saját elhatározásból sem választja. /Rendelet 16. § (1) /

Ha az átalakulás során a civil szervezetnél külön jogszabály nem írja elő a vagyonmérlegek és a vagyonleltárak független könyvvizsgálóval történő ellenőrzését, akkor a vagyonmérlegeket és a vagyonleltárakat abban az esetben kell független könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az egyéb szervezet az üzleti évi beszámolója tekintetében könyvvizsgálatra kötelezett. / Rendelet 19. § (2)/

6.2. Letétbe helyezés és közzététel

A civil szervezet köteles a beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. E letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget az Országos Bírósági Hivatal részére történő megküldéssel kell teljesíteni. /Ectv 30. § (1) (3)/

A közzétett beszámolót könyvvizsgáló nem ellenőrzi, az éves beszámoló mérlegének, eredménykimutatásának, és kiegészítő mellékletének minden egyes példányán köteles feltüntetni a következő szöveget: “A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” /Rendelet 17 § (3)/

7. Eszközök és források értékelése

7.1. Eszközök értékelése

Az eszközök értékelése beszerzési értéken történik, amely tartalmazza a beszerzéshez közvetlenül

kapcsolódó költségeket.

7.2. Értékcsökkenés elszámolása

Az Egyesület a tárgyi eszközök értékcsökkenését lineáris módszerrel számolja el.

A 200.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök egy összegben, a használatbavételkor kerülnek elszámolásra.

7.3. Források értékelése

- A kötelezettségek könyv szerinti értéken kerülnek kimutatásra.

- A saját tőke elemei a jogszabályi előírások szerint kerülnek meghatározásra.

8. Pénzkezelés

Az Egyesület pénzforgalmát:

- bankszámlán és házipénztáron keresztül bonyolítja,

- külön pénzkezelési szabályzat szerint kezeli.

A pénztárzárás legalább havonta történik.

9. Bevételek és költségek elszámolása

9.1. Bevételek

Az Egyesület bevételei különösen:

- tagdíjak,

- támogatások (állami, önkormányzati, pályázati),

- szponzori bevételek,

- rendezvények bevételei.

9.2. Költségek

Az Egyesület költségei különösen:

- működési költségek,

- rendezvényszervezési költségek,

- sporteszközök beszerzése,

- adminisztratív költségek.

Az elszámolás az összemérés elvének megfelelően történik.

10. Leltározás és leltárkészítés

Az Egyesület évente, december 31-i fordulónappal leltárt készít.

A leltározás célja az eszközök és források valódiságának ellenőrzése.

11. Bizonylati rend

Minden gazdasági eseményt bizonylattal kell alátámasztani.

A bizonylatok típusai:

- bejövő számlák,

- kimenő számlák,

- pénztárbizonylatok,

- bankkivonatok.

A bizonylatok megőrzési ideje: 8 év.

12. Jelentős összegű hiba meghatározása

Jelentős összegű hibának minősül az a hiba, amely:

- meghaladja az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy

- meghaladja az 1.000.000 Ft-ot.

13. Hatálybalépés

Jelen számviteli politika hatálybalépésének napja: 2025. június 01.

A szabályzat visszavonásig érvényes, és szükség esetén módosításra kerül.

Kelt: Veszprém, 2025. május 13.

Képviselő: Dr. Papp Norbert József

elnök

Veszprémi Terepakadályfutó Sportegyesület